A neve a Velencei-tavat idézi, a Balatonra szánták, legnagyobb sikereit azonban Nyugat-Európa tavain aratja. Ennek ismeretében azonban nem csoda, ha a termékcsalád új modellje már az elegáns európai tavakon megszokott elvárásoknak kíván megfelelni.

Az új modell, a Velence 26’ bemutatója a Balatonon, a füredi Silver Resort elegáns mólójánál zajlott. Elsô benyomás: a hajó kiválóan illik az elegáns környezethez, ebbôl gyanítom, hogy a Wörthi tavon vagy a Chiemsee-n sem fog szégyent vallani.

Orrfedélzetén kôris berakásokkal díszített mahagónit találunk, ami megadja a hajó alaphangulatát, stílusát. Erre erôsítenek a veretek, a műszerek, a kormány, illetve az általános formavilágs. A Velence 26’ megjelenésében erôsen emlékeztet a ’60-as években híressé vált Riva Aquarama motorcsónakra, tehát a divatos retro irányzat képviselôjével van dolgunk.

A hajó azonban csak a külsôségekben idézi a múltat. Anyagaiban és az alkalmazott műszaki megoldásokban a legkorszerűbbet nyújtja. A karbon hajótest a Pauger műhelyben épült, és nem hoz szégyent jó nevű gyártójára. A motor és az elektronika német-szlovén fejlesztés, világviszonylatban is az élvonalat képviseli. 235 V feszültségen 40 kW teljesítményt produkál, a hűtésrôl egy zárt olajrendszer gondoskodik. Környezetbarát hajó lévén ez is bio-olajjal van feltöltve.

Illúzió, ha valaki motorcsónaknak gondolja pusztán a megjelenése alapján. Az illetô hajó ugyanis nagyon kevéssé motorcsónak. Kezdjük a hangjánál, ami nincs neki. Az indulást nézve a némafilm-korszak jut eszünkbe, ugyanis a viszonylag szerény teljesítményű hajó nagy nyomatékkal indul és imponálóan jól gyorsul. A hang lemarad a filmrôl, esetünkben a zongoraszó helyett madárcsicsergés és a parton nézelôdôk beszélgetése jelenti a kísérôzenét. Bár a bemutatott hajó végsebessége közel 30 km/h, ebben a tekintetben is távol áll egy motorcsónaktól. Különösen igaz ez, ha a hatótávolság szempontjából kedvezô tíz kilométeres sebességet nézzük, amit akár 4-5 órán keresztül is képes tartani. A stabilitáson meglepôdünk, a középen elhelyezett, hétszáz kilónyi akkumulátor tôkesúlyként stabilizálja a lapos feneke miatt amúgy sem túl billegôs hajót. Ez az elektromos hajó sokkal közelebb áll a vitorlásokhoz, mint a motorcsónakokhoz. Eladási adatai is azt mutatják, hogy nem motorcsónak helyett veszik. Sem itthon, sem külföldön.

Kipróbálva is vitorláshajó-szerű élményt nyújt, még siklásban is. A hajótest ugyanis hihetetlenül könnyű, alig több mint 300 kiló. Ennek nagy része az akkumulátor csomagtól származik, ami hátul, a motortérben van elhelyezve. Az orr így egészen könnyű. Siklásban játékosan pattoghat a hullámokon, ami szinte jolle-érzetet kölcsönöz. Élmény.

Egyetlen szűk keresztmetszet a hatósugár. Még a csökkentett sebességgel is csak kb. ötven kilométert tudunk vele menni, ami a Balaton egészét tekintve még mindig kevés. Igaz, tovább csökkentve a sebességet, a hatósugár már radikálisan növekszik, akár kétszáz kilométeresre is, de aki hosszú távot akar hajózni, általában nem szán erre egy teljes napot. Az is igaz, hogy a Balaton szinte minden hajóhoz képest nagy, ha egynapos túrában gondolkozunk. Lehet, hogy nincs is igazi baj ezzel a hatósugárral?

Csöregh Zoltán